A Hipnózis Érdekvédelmi Egyesület állásfoglalása
a 2019. évi CXI. számú törvényről
(a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával kapcsolatban)
Különböző egymással ellentétes értelmezések láttak napvilágot a 2019. évi CXI. számú törvénnyel (továbbiakban Tv.) kapcsolatban és mivel volt olyan vélemény is, amiben a hipnózis, hipnoterápia tiltásának a vélelmezése is felmerült szükségesnek találtuk, hogy egyesületünk is állást foglaljon.
A Tv. egyik paragrafusa a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt módosítja az alábbiak szerint:
“13. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
a) az orvosi gyakorlat,
b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy
c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások
körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” ”
Mivel a Btk. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 459. § nem tartalmaz arra vonatkozó magyarázatot, hogy konkrétan mely tevékenységek (187. § (1) a, b, c, szakasza) végzése esetén valósul meg a tényállás, így megállapítható az értelmezés hiánya. Ezért szükségessé válik az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) rendelkezéseit is figyelembe venni:
“Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia
103. § (1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.
(2) A klinikai szakpszichológiai tevékenység az a klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus által végzett tevékenység, amely
a) a lelki egészség megőrzésére, fejlesztésére és helyreállítására,
b) a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára és okainak feltárására,
c) egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére, valamint
d) a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára irányul.
(3) A pszichoterápia csak a beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat.
(4) A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja.
(5) Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttes végzésére orvos pszichoterapeuta jogosult.”
Megállapítható, hogy a fenti törvényi szabályozás elnagyolt fogalmat használ a pszichoterápia meghatározásánál és leszűkíti a pszichoterápiás tevékenység végzését a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvosra és klinikai szakpszichológusra.
Az Eütv. 103. §-a önmagában is ellentmondó, meghatározatlan lásd 2.d. “a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára irányul”. Ez akkor azt jelenti, hogy a különböző pszichoterápiás módszerek a pszichológiai módszereket jelentik?
A törvény ellentmond más jogszabályoknak, amelyek pl. munkaköri meghatározásként írják elő „pszichoterápiás tevékenységek” végzését, lélektani beavatkozásokat. Ezért a törvény – egyéni értelmezéstől függően – kriminalizálhatja az összes többi segítő tevékenységet – képzett, gyakorlott pszichológusok és szakpszichológusok, családterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, művészetterapeuták, fejlesztő pedagógusok, szociális munkások, coachok, hipnoterapeuták, lelki segélyt nyújtók, stb. esetében.
A Hipnózis Érdekvédelmi Egyesület:
- elfogadhatatlannak tartja, hogy ilyen körülhatárolatlan fogalomhasználattal éljen a törvényhozó – a kuruzslás meghatározásánál és a rosszul definiált pszichoterápiás/terápiás beavatkozások leírásával kriminalizálja a meglévő magyar segítő szakmákat;
- elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényhozó körülhatárolatlan fogalomhasználata pszichoterápiás csoportok visszaélésének nyit és enged teret. Ezért a Hipnózis Érdekvédelmi egyesület minden törvényes eszközt felhasznál, hogy a visszaélőkkel szemben fellépjen;
- együttműködik mindazokkal a szakmai szervezetekkel, akiknek célja ennek a rosszul szabályozott törvénynek a megváltoztatása, a többi segítő szakma méltó képviselete és egy differenciált terápiás fogalomhasználat kialakítása a törvényhozás számára;
- lehetőséget lát arra, hogy széles szakmai összefogással képviseljük, és megváltoztassuk azt a kirekesztő magyar rendszert, amelyik nem a nemzetközi és európai gyakorlatnak megfelelően határozza meg a pszichoterápiás/lélektani módszerek széles és differenciált körét.
A Hipnózis Érdekvédelmi Egyesület álláspontja szerint a hipnoterápia, a hipnoterápiás tevékenység nem tartozik sem az orvosi eljárások, sem a pszichoterápiák körébe és nem tartozik a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások közé se. A hipnoterápia nem dolgozik betegségkategóriákkal, nem diagnosztizál, a hipnoterápiában résztvevőknek egészségügyi adatát nem ismeri.
Egy társadalomban sokan foglalkoznak az emberek lelkével, szubjektív belső élményvilágával. Ezen alternatív lelki segítők többsége jó dolgokat adnak az embereknek, értéket hordoznak, és nem bűnösök, vagy sarlatánok. Rengeteg ember jár különféle foglalkozásokra, csoportokba, és nem azért mert klinikai esetnek vagy “betegnek” érzi magát, hanem mert fejleszteni szeretne önmagán.
A Hipnózis Érdekvédelmi Egyesület álláspontja szerint a társadalom egészséges, felnőtt tagjai jogosultak arra, hogy eldöntsék pszichológus, coach vagy tréner szakemberrel való konzultációt tartanak megfelelőnek önismeretük, személyes fejlődésük és saját életük kérdéseinek megválaszolása során. Ennek is helye kell, hogy legyen egy társadalomban.
